Kubában több mint ötszörösére emelik a benzin és a gázolaj árát február 1-jétől. A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás, és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság újraélesztéséhez.
Argentínai elnök, Javier Milei a napokban írta alá a gazdasági reformokat tartalmazó rendelkezését, mely többek között megszünteti az exportkorlátozásokat és egy sor deregulációs intézkedést tartalmaz.
Törökország újonnan kinevezett jegybankelnöke, Hafize Gaye Erkan elárulta, hogy az egekbe szökő infláció miatt kiszorult az isztambuli ingatlanpiacról, így kénytelen volt visszaköltözni a szüleihez.
A munkahely elvesztése nemcsak az anyagi helyzet romlását hozza magával, hanem szubjektív jóllétre, azaz az egyének által érzékelt életminőségre is negatív hatása van. A munkanélküliség szubjektív jóllétet romboló hatásában az anyagi nehézségeken túl az állás elvesztéséből fakadó pszichológiai, egészségügy és társadalmi következmények is tükröződnek. Sőt, a munkanélküliségnek hosszan tartó negatív jólléti következményei vannak: az állásukat elvesztők elégedettsége még több évvel az újbóli elhelyezkedés után sem tér vissza a korábbi szintre.
Az éghajlatváltozással járó felmelegedés negatív hatással lehet a születések számára a 21. században Európában – állapítja meg egy magyar tanulmány, amely szerint hónapokkal az extrém meleg – főleg, a párás meleg – napok után csökken a születési ráta. A kutatás nemcsak azért fontos, mert Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, hanem mert az öreg kontinens már az átlagéletkort tekintve is a legöregebb földrésznek számít, mivel Európában rendkívüli módon visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság.
A piaci szereplők mindig nagyon közelről figyelik, hogy hogyan rendezik át időről időre portfólióikat a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot átélt befektetési legendák. A jelenlegi, egyre több nemzetközi konfliktussal, magas kamatkörnyezettel és infációs nyomással, illetve energiapiaci bizonytalanságokkal terhelt miliőben talán még inkább felértékelődik a "nagy öregek" iránymutatása, ennek apropóján most összegyűjtöttük a főbb üzeneteket, amiket Warren Buffett, Soros György, Ray Dalio és Michael Burry közvetített a harmadik negyedévben a részvényvásárlásokon és eladásokon keresztül.
Eltűntek az orosz turisták, ez pedig gazdasági válságot okoz Hévízen, de súlyos válságot okoz, hogy megszűnt az idegenforgalmi adó támogatása – számolt be Hévíz polgármestere, Papp Gábor számolt be a település jelenlegi gazdasági kihívásairól az ATV Start műsorában.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerda reggel beszélt azon államok nagyköveteinek, melyek még nem kerültek fel a "barátságtalan országok" listájára - Írja a Sky News. Az orosz politikus a szokott panelek mellett kijelentette: Washington továbbra is tőlük vásárolja az urániumot.
A járvány utóhatásai miatt a szabadtéri sportesemények résztvevőinek száma csökkent, ami a szervezők bevételeit is visszavetette, miközben költségeik emelkedtek. Egyes becslések szerint a rendezvények negyede-ötöde eltűnhet - írja anyagában a G7.
Súlyos humanitárius krízist okozott a nemrég kirobbant izraeli-palesztin háború - és bár nem egy hozzánk közel, a határaink mentén zajló konfliktusról beszélünk, az olajárak bizonytalan alakulása miatt a magyar háztartások is megérezhetik a közel-keleti események hatását, elsősorban a drágább üzemanyagon keresztül. Rendkívül fontos kérdés tehát, hogy mekkora hullámokat vethet a háború az olajpiacon: ezzel kapcsolatban pedig sajnos rengeteg támaszt nyújt számunkra a történelem.
Nouriel Roubini közgazdász szerint a globális pénzügyi piacok egyelőre nem számolnak egy "masszív közel-keleti konfliktus" kockázatával. Egy ilyen forgatókönyv azonban akár az egekbe is lőheti az olaj árát és hatalmas dilemmát okozna a központi bankok számára.
Többek között az olajpiacról és az amerikai részvénypiacokról is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg a hazai és nemzetközi médiában a kínai gazdaság borús helyzetéről és jövőképéről. A legtöbb esetben a szerzők némileg rácsodálkoztak arra, amit kutatói körökben már régóta vártunk: olyannyira lelassult a kínai gazdasági növekedés, hogy a korábbi 2030-ra szóló jóslatokkal szemben ma már azt tartják, hogy 2045 előtt aligha éri utol az Egyesült Államok gazdasági teljesítményét, vagy talán soha. Kifulladt a Wish-ről rendelt gazdaságpolitika, vagy csupán ideiglenesen gyengélkedik? A következő háromrészes cikk-sorozat körbejárja a kínai gazdasági átalakulás elmúlt évtizedeit, jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait, különös tekintettel a lassuláshoz jelentősen hozzájáruló politikai tényezőkre.
A magyar köznapi szóhasználatban, sőt az üzleti, gazdasági szaknyelvben is indokolatlanul gyakran hangzik el a válság. Itt van két friss élményem: az egyik egy szakmai vita, amelynek a címében szerepelt a válság szó, azt használta a moderátor valamint a kormánytisztséget viselő vitatárs, aki eközben a magyar gazdaság kedvező indikátorait sorolta, magam viszont némi közönségélénkülést okozva arról szóltam, hogy nincs válság. Ez az állítás meg is jelent a tudósításokban. Pedig a mondat folytatódott: recesszió van. Más fórumon ugyanezt a megkülönböztetést alkalmazva erős közönségkritikát kaptam olyanoktól, akik komoly gazdasági bajokat, tényleges társadalmi nehézségeket soroltak fel annak alátámasztásaként, hogy rossz és romló a gazdasági helyzet és a társadalom állapota.
Éves programbeszédében Ursula von der Leyen levette a kesztyűt, több fontos kérdésben is megüzente Kínának, hogy az Európai Unió új irányt vehet, és szigorúbban fellépnek majd a gazdasági nyomulással szemben. Az Európai Bizottság elnöke belengetett egy magyar ipari szempontból is fontos szubvenciós vizsgálatot, ígéretet tett az intézményi reform támogatására, valamint több támogatási program indul a kkv-knak, a tisztaipari szereplőknek és a kutatóknak is. Az EP-képviselők között volt, aki épp a magyar kormánnyal való bánásmód miatt bírálta von der Leyent.
A munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérséklődése jellemezte az eurózóna 2000 és 2020 közötti időszakát – ez olvasható ki a Statisztikai Szemle augusztusi számában megjelent tanulmányból, amely az eurózóna, illetve az EU munkaerőpiaci mutatóinak két évtizeden átívelő alakulását vizsgálta meg. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszak nagyobb részében az eurózóna egyenlőtlenségmutatói alacsonyabbak voltak, mint az EU-é, annak ellenére, hogy a szuverén adósságválság – és részben a koronavírus-járvány okozta recesszió is – leginkább eurózóna-tagországokat sújtott.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szerint a több mint 104 millió lakosú országban a népesség növekedése egyre nagyobb terhet jelent, miközben az állam évek óta a legsúlyosabb gazdasági gondokkal küzd – számol be a hírről a Bloomberg.
Az argentin konzervatív elnökjelölt, Patricia Bullrich nem léptetné be országát a feltörekvő országokat tömörítő BRICS-csoportban, annak ellenére, hogy a dél-amerikai ország hivatalos meghívást kapott. Mindez akkor történt, amikor Alberto Fernandez elnök megünnepelte a meghívást. Eközben a kínai külügyminisztérium egyik tisztviselője cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a BRICS-csoport Nyugat-ellenes lenne.
Törökország központi bankja meglepő lépést tett, amikor 25 százalékra emelte a kamatlábat, ezzel eltávolodva Recep Tayyip Erdogan elnök nem konvencionális gazdaságpolitikájától. Ez a 7,5 százalékpontos kamatemelés a legutóbbi, 15 százalékról 17,5 százalékra történő emelést követi, amely éppen a múlt hónapban történt. A legtöbb közgazdász konzervatívabb, 20 százalékra történő kamatemelésre számított.
A pakisztáni rúpia értéke rekordalacsony szintre, 0,6%-kal 299-re esett a bankközi piacon a dollárral szemben, miközben az ország ügyvezető kormánya a gazdasági válsággal küzd.
A világjárvány élénk versenypolitikai viták közepette érkezett. A korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan a versenyhatóságokra erős nyomás nehezedett, hogy egyfelől lazítsanak a versenyszabályozás szigorán, másfelől erőteljesen lépjenek fel egyes jelenségekkel szemben. A járvány terjedésével versenyt futva azonnal reagálniuk kellett a felmerülő problémákra. Teljesültek-e ezek a kívánalmak? Tanultak-e hatóságok a korábbi válságok tapasztalataiból? A járvány során a leggyakoribb potenciális versenykorlátozó lépéseknek az árdrágítást, a versenytársak közötti együttműködést, egyes fúziókat és az állami támogatások elosztási rendszerét tekintették. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk tanulmányunkban.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Infláció lesz és nem csak az importált áruknál.
Ez van most az orosz elnök fejében.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
